ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRZÉS

 

Mikor kötelező az építési műszaki ellenőr alkalmazása? 

 

 

 

Az építési műszaki ellenőr az építési folyamat fontos szereplője. Az építtető helyszíni megbízottjaként elsősorban az építés szakszerűségének, tervszerinti megvalósításának, és előírt költségkereten belül történő létrehozásának biztosításában van nélkülözhetetlen feladata.

 Szerepe az építés és kivitelezés során azért is fontos közérdeket megtestesítő, mert az építmények megfelelő minőségű és gazdaságos kivitelezése, munkájának eredményeként nagymértékben javulhat.

 Az építési műszaki ellenőr feladatkör az építési beruházásoknál folyamatosan meglévő, élő szakmai gyakorlat akkor is, ha 1968 óta – a Beruházási Kódex hatályon kívül helyezését követően – az építési műszaki ellenőrök évtizedeken keresztül jogilag nem szabályozott formában működtek. A közbeszerzési törvény 1995. évi megalkotása mutatott rá először erre a szabályozatlanságra, melyet az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek is megfelelő 2003. évi újraszabályozás is megerősített. Amennyiben előírta a közbeszerzések körébe tartozó építési beruházásoknál az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője, az építési műszaki ellenőr útján ellenőrizni. Az Építési Törvény 1997. évi elfogadása megteremtette a szükséges szakmai feltételeket a részletes műszaki-jogi szabályozáshoz.

 A piacgazdaság viszonyai között az építtető minőségi és gazdasági érdekeit eredményesen képviselni képes független mérnöki tevékenység – ezen belül a műszaki ellenőrzés – jelentősége várhatóan felértékelődik. Ma még inkább az jelent gondot, hogy sok esetben ott sem alkalmaznak műszaki ellenőrt, ahol jogszabály alapján – közpénzek felhasználásakor – kötelező lenne. A magánberuházások jelentős részében az építtető – rosszul felfogott takarékossági megfontolásokra hivatkozva – szintén mellőzi e szakemberek foglalkoztatását.

 Ez a trend megfordulni látszik, ezt követi hazánkban a jogi rendezés is.

 Az építési műszaki ellenőr feladatköréből következik, hogy az általa ellenőrzött építési-szerelési munkánál építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében az építési műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.

 Az építési műszaki ellenőri szakmagyakorlási jogosultság megállapításához szükséges szakirányú végzettség A szakmagyakorlási jogosultság megállapításához a kérelmezőnek az építményfajtának megfelelő:

• a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Kormány rendeletben meghatározott kreditértékű – oklevéllel igazolt – szakirányú felsőfokú végzettség, vagy – szakirányú középfokú végzettség szükséges, illetőleg
• az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított olyan felsőfokú végzettség is elfogadható, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti.

 

Az építési műszaki ellenőr I. feladatköre – építménykategóriánként

Épület (É) szakirány:
Bármely funkciójú, bármilyen szerkezetű épület, illetve antenna, antennatartó-szerkezet és azokhoz tartozó műtárgyak, valamint az ezekkel összefüggő, illetőleg kiszolgáló építmény építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggően a teherhordó, térelhatároló és szakipari szerkezetek ellenőrzése; épületfizikai tervek és számítások ellenőrzése.

Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M) szakirány:
Az É kategóriában meghatározott építményekhez szerkezetileg vagy funkciójában kapcsolódó, telekhatáron belüli mélyépítési (mélyalapozási, szennyvíztisztítási, szennyvíztárolási, szivárgó, víztelenítési stb.) műtárgyépítési, föld- és tereprendezési, valamint felszíni vízelvezetési munkáinak ellenőrzése.

Építmény- és épületgépészet (G) szakirány:
Az É és M kategóriákban meghatározott építmények, ezek beépített emelőberendezéseinek, továbbá fűtési, szellőzési, valamint az építményen, illetőleg telekhatáron belüli vízellátási, csatornázási és gázhálózat-szerelési munkáinak ellenőrzése a mérőóráig.

Építmény- és épületvillamosság (V) szakirány:
Az É és M kategóriákban meghatározott építményen belüli világítási és erőátviteli hálózatok szerelésének ellenőrzése a mérőóráig, az épületfelügyeleti rendszerek szerelésének ellenőrzése.

 

Napjainkban egyre több olyan projekttel találkozhatunk, amelyet közbeszerzési pályázatból, uniós forrásokból, illetve banki kölcsönből finanszíroznak – így kötelező műszaki ellenőrt alkalmazni. A műszaki ellenőr átlátja mind a tervező, mind a kivitelező munkáját, ráadásul az építtető igényeit közvetíti is a szakemberek felé. Felelőssége a kivitelező által befejezett munkaszakasz eredményeinek ellenőrzése.

A műszaki ellenőrzés tételes jogi szabályozása – több évtizedes szünet után – csak néhány évre tekinthet vissza. A műszaki ellenőr fogalom a Beruházási Kódex 1968-as eltörlése után újólag csak a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben jelent meg oly módon, hogy a törvény rögzíti: “a hatálya alá tartozó építési beruházási ügyekben az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a munkát megbízott helyszíni képviseloje (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni”.

Ugyanakkor a közbeszerzési törvény nem rendelkezett a tevékenység szabályozásáról, és nem teremtette meg a műszaki ellenőri tevékenység jogi kereteit. Erre az új építési törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) – alapján megszületett végrehajtási rendeletekben került csak sor [158/1997. (IX 26.) Kormányrendelet és a kapcsolódó miniszteri rendeletek], amelyek már részleteiben szabályozták a műszaki ellenőrök tevékenységét.

A műszaki ellenőr az építtető helyszíni megbízottja, “bizalmasa”, aki megbízója képviseletében az építési-szerelési munka folyamatos figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével segíti az építési beruházást, az építtető igényeinek megfelelő szakszerű és gazdaságos megvalósítást.

Az építtető és a műszaki ellenőr között – megbízási szerződés alapján – polgári jogviszony jön létre a műszaki ellenőr jogai és kötelezettségei tekintetében, a felelősség kérdésében pedig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései a meghatározók.

Az építtetői érdekek megfelelő képviselete érdekében a műszaki ellenőrnek sajátos szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie. Az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen jellegű speciális szakmai képzés, sőt az alapképzés keretében ma sincs. Mindezen okokból a jövőben csak az végezhet ilyen tevékenységet, aki a megfelelő szakirányú alapképzésre építve kiegészítő ismereteket szerez.

A szakmai képzés eredendően nem a szakmai tárgyak megismétlésére irányul (ennek ismeretét feltételezi a jogalkotás), hanem a feladat ellátásához szükséges egyéb jogi, pénzügyi, minőség- és szabványügyi) ismeretek elsajátítását célozza meg.

 

A műszaki ellenőr jogállása és feladatköre

Az építtető és a műszaki ellenőr között megbízásos kapcsolat áll fenn, amelyet megbízási szerződés rögzít. A megbízás: az építtető (megbízó) érdekeinek képviselete az építési munka során műszaki, pénzügyi gazdálkodási és – meghatározott körben – jogi kérdésekben. A megbízásra a szerződéskötés általános szabályai szerint természetesen minden esetben sor kerülhet, jogszabályban meghatározott esetekben – s ilyenek a közbeszerzések – a műszaki ellenőr megbízása kötelező.

 A műszaki ellenőr feladatait általánosságban a 158/1997. (IX 26.) Kormányrendelet rögzíti, amely szerint:

 “az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési szerelési-munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. Az építési műszaki ellenőr feladata különösen:

 a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés kivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése;

• a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése;
• az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése;
• a hibáknak, hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése;
• a műszaki, illetve gazdasági szükségességbol indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére;
• a munkák eltakarás a előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése;
• az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése;
• a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításának ellenőrzése.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Építési műszaki ellenőrzés
ZSOL - ÉP Mérnöki Szolgáltató Kft. - © 2008 - 2024 - zsol-ep.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat